Érezted már úgy, hogy annyira de annyira fáradt vagy....és nem azért, mert nem aludtál az előző éjszaka, nem is azért, mert nehéz volt az adott nap. Hanem, mert testileg és lelkileg és elfáradtál. Mert már telítődtél mindennel és mindenkivel. Csak egy kis nyugalomra vágynál, de nem teheted, mert ott van a munkád, a barátaid, az életed, a hétköznapok. És menni kell, menni és menni. Az idő persze csak rohan és külső szemlélőként figyeled, ahogyan elfut melletted az élet. A saját életed.